Mátyás király és a vadkörtefa (népmese)

Két község határos volt egymással. Az egyik község kisebb volt, a másik nagyobb. Éppen a határukon volt egy vadkörtefa. Sokat veszekedett miatta a két falu, de nem tudtak megegyezni, melyiké legyen.
Gondolt egyet a kisebbik község bírája, felment igazságot kérni Mátyás királyhoz. Vitt magával ajándékba egy csutora bort, meg a körtefa levéből egy üveg ecetet.
Kérte, hogy adja vissza nekik a vadkörtefát.
Mátyás király meghallgatta a panaszt és megkérdezte, milyen annak a fának a gyümölcse, édes-e vagy savanyú-e.
- Savanyú az - felelte a bíró.
- Na, majd elmegyek, megnézem, amikor terem - mondta a király. Azzal elbocsátotta a bírót, meg is ajándékozta. Adott neki egy papagájmadarat.
Meghallotta ezt a nagyobbik község bírája. Ő is gondolt egyet, felment Mátyás királyhoz. Vitt ajándékba egy fél akó bort, meg egy üveg ecetet a körtefa levéből.
Meghallgatta őt is a király. A bíró a maga községének kérte a vadkörtefát. Mikor elmondta a panaszát, tőle is megkérdezte Mátyás, édes-e vagy savanyú-e a fának a gyümölcse.
- Édes az - felelte a bíró.
- Na, majd elmegyek, megnézem, amikor terem - mondta a király. Majd őt is megajándékozta. Adott neki egy szerecsent.
Hazamegy a falujába a bíró. Látták a szomszéd falubeliek, milyen ajándékot hozott. Azt mondták:
- Ejnye, a nagyobbik falut jobban megajándékozta a király, mint minket.
Hanem egyszeribe megvigasztalódtak, amikor megkérdezték a szerecsent, hogy mit eszik:
- Citromot, narancsot meg fügét.
- Akkor már mégis többet ér a mi ajándékunk, mert ez csak kendermagot eszik, meg beszélni is tud.
A másik évben, mikor a vadkörte megérett, Mátyás király csakugyan lement a faluba. A fához hivatta mindkét falu népét. Aztán fölszólította a nagyobbik falu bíróját, hogy vegyen le egy körtét és kóstolja meg:
- Édes-e, vagy savanyú? - kérdezte tőle.
- Édes.
Aztán a kisebbik falu bírájával szakasztatott le egy körtét. Tőle is megkérdezte:
- Édes-e, vagy savanyú?
- Savanyú.
- Igazad van ! - szólt Mátyás király. - Tietek a vadkörtefa mert ti igazat beszéltek. A vadkörte sohase lehet édes, mindig csak savanyú. Aki pedig kis dologban nem mond igazat, annak nagyban sem lehet hinni.
Így nyert a kisebbik falu, mert bírája igazat szólt.